A Diófák tere avagy Szólj anyádnak, jöjjön ki!

Ez a színdarab egy mai magyar kisvárosban játszódik - pár évvel az ezredforduló előtt vagy után -, s története két forró júniusi nap alatt, két felvonásban futja be útját. A helybéli "erős ember" - Boszák Frigyes vállalkozó, parlamenti képviselő, a fordulat hajnalán az ország első szovjet-emlékmű-rombolója - slamposan kedélyes kiskirályságot ural városában. Boszák éppen pártjának választmányi ülésére indult el a feleségével Pestre, amikor udvarházukba egy régi barát, Motika állít be - távollétükben Juli lányuk, a hazalátogató egyetemista engedi be. Motika fenekestül borítja fel a helyi közállapotokat. Nemcsak hatalmi játszmákat és üzleti szövetségeket forgat föl, hanem családi, házastársi és szerelmi viszonyokat is. De hogy a hívatlan vendég belegázol végül Boszák szimbolikus terébe is - nevetségessé téve a helyi érdekű eredetmítoszt -, ez megbocsáthatatlannak bizonyul.