Kaspar

A mű a szerző megnevezése szerint nevelési dráma. Az ember születésétől törekszik a világ birtokba vételére. Ennek eszköze a szó – mindent megnevezni. Korunk betegsége, hogy nem tűri az egyéniséget. Kaspartól elvették az egyént jellemző szókincset. Megtörik, a hétköznapi élet szürke sablonjai idomítják. A globalizált világ ostoba, reklámízű közhelyek, jelentéktelen gépember, köözny eredménye csak könnyen manipulálható, torz lélek lehet. Izgató a kérdés: jó-e, ha csupán mások másolata vagyunk?
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.